mi okozza a B -sejt aktivációt, differenciációt, sejtosztódást? | a BCR oligomerizációja |
mi segíti a B-sejtek migrációját a follikulusokba? | a follikulusokban lévő dendritikus sejtek |
mit termelnek a follikuláris DC sejtek hogy elősegítsék a B-sejtek migrációját és érését? | CXCL13 citokin |
mi a feladata a CCL21 kemokinnek? | az éretlen B-sejteket a HEV-be vonzza |
mely kemokinek vonzzák a B-sejteket a nyirokcsomóba? | CCL21, CCL19 |
mi a feladata a CXCL13 kemokinnek? | a B-sejteket a primer follikulusokba vonzza. |
mi történik a B-limfocitákkal antigénnel való találkozást követően? | follikulusok szélére vándorolnak és az aktivált T-sejteknek mutatják be az antigént |
hogyan alakulnak a primer follikulusok secunderré? | B-sejt osztódás következtében |
GC reakció 0.napja | az antigén T és B-sejtek általi felismerése megtörténik a T-sejtes régióban és a primer follikulusokban |
GC reakció 1.nap | az aktivált T és B-sejtek migrációja az interfollikuláris régióba, T,B interakció kezdete |
GC reakció 2.nap | T és B sejtek hosszú interakciót alakítanak ki melynek eredményeként a Bsejtek teljesen aktiválódnak a T sejtek érett follikuláris sejtekké alakulnak. |
GC reakció 3-4.nap | néhány B sejt a szubkapszuláris szinuszt határoló régióba vándorolva rövid életű IgM et szekretáló plazmsejtté differenciálódik, a többi T sejt és a Tfh sejtek a follikulusokba vándorolnak és kialakítják a secunder follikulust. |
GC reakció 5-6.nap | a B-sejt blasztok poliferizációjának eredményeként a germinális centrum gyorsan nő |
GC reakció 7.nap | kialakul az érett germinális centrum |
érett germinális centrum zónái? | sötét, világos |
miből áll az érett g.c sötét zónája? | osztódó centroblasztokból |
miből áll az érett g.c világos zónája? | centrocita, Tfh sejtek és FDC-k |
primer follikulus | nem tartalmaz gc-t |
secunder follikulus? | köpennyel határolt B-sejt blasztokból álló korai g.c-t tartalmaz |
g.c reakció során mi változik ellenanyag szempontjából? | affinitás, izotípus |
g.c reakció során mi NEM változik ellenanyag szempontjából? | specifitás |
mi történik szomatikus hipermutáció során? | másodlagos nyirokszervekben aktivációt követően az ellenanyag afinitása nő |
mi ismeri fel az IgE-t hol található és miben vesznek részt? | Fcepszilon receptor hízósejt, anti-parazita válasz és allergiás reakciók |
gyulladási környezetet létrehozó legfőbb gyulladási citokinek? | TNFalfa, IL-6, IL-12, IL-1 |
1-es típusú interferonok hatása az imm.r.re? IFN1 | Nk és T sejtek aktiválása, DC antigén prezentációjának és a B-sejt Ig termelésének fokozása |
T sjtek által termelt citokinek hatása a term.immr. sejtjeire? | szabályozzák az aktivációt, differenciációt, elhelyezkedést |
T-sejtek effektor funkciói? | fagocitózis és mikróba ölés, gyulladás, leukocita aktiáció |
a fertőzés helyén az effektor sejteket az antigének ismét aktiválják és kül. funkciókat hajtanak végre. pl? | makrofágok aktiválása |
naív T-sejtek? | funkció képtelen sejtek, aktiválásra van szükségük |
effektor T-sejtek? | funkcióképes sejtek, nem igényelnek kostimulációt |
a Th sejtek alpopulációi által termelt citokink milyen sejtekre hatnak vissza? | term. immunitás sejtjei és egyéb sejtekre |
Th1 sejtek hatása a term.immr.sejtjeire. IFN-gamma | makrofág aktiváció, fokozott intracelluláris ölő funkciók, komplement kötés, oszponizáció, fagocitózis |
makrofágok eredete? | őssejt, csontvelő |
baktériumok elppusztítása a sejtekben? | fagolizoszómákban, lizoszómális enzimekkel |
mi segítségével történik a bekebelezett baktériumok elpusztítása? | oxigéngyökök és NO |
aktivált makrofágok funkciója? | relatív oxigéngyök és NO termelése, lizoszomális enzimek fokozott expressziója |
makrofágok milyen citokineket termelnek? | TNF-alfa, IL-1, IL-6,IL-12 |
aktivált makrofágok szerepe az imm.válaszban? | mikróbák elpusztítása a fagolizoszómában |
makrofágok aktivációja során BE? | mikroorganizmusok, Th1 és NK sejt |
makrofágok aktivációja során KI? | gyulladási citokinek, antimikrobiális anyagok |